2011. szeptember 15., csütörtök

A malac nem tudta, hogy ő is lehet kifogás...

Hajj...nehezen megy most az elalvás, pedig már muszáj lenne valamennyit aludnom, mindjárt itt a hajnali négy és kelnem kell dolgozni menni. Hosszú napom lesz, mivel vasárnap ötig vagyunk nyitva. De nem jön a megváltó alvás, hanem a délutáni eseményeket játszom le magamba újra és újra...
Szerintem már Ő is tűkön ülve várta a megbeszélt időpontot. És mikor eljött az idő, ott fojtattuk, ahol abbahagytuk. Meséltünk magunkról, a gondolatainkról, mit szeretnénk, hogy szeretnék élni. Egyszóval mindenről, ami éppen eszünkbe jutott. Aztán kitaláltuk, hogy ne írogassunk, hanem tudunk ezen a csevegőn élőben is beszélgetni, mint egy telefonon. Nagyon kellemes hangja van és az enyémet is annak találja és szinte folyamatosan zavarodottság nélkül tudtunk beszélgetni. Eddig semmi gyanúra adó okot nem éreztem vele kapcsolatban, így egy idő után már kezdett-bár nem teljesen- felengedni bennem a nagyfokú bizalmatlanság. Igen van bennem bizalmatlanság, mert résen kell lennem, ha kiakarok tartani amellett, hogy nem alkuszom.
Jókat viccelődtünk és kellemesen eltelt észrevétlenül legalább egy óra hossza....mikor is elkezdett szakadozni a vonal, ami aztán végül meg is szakadt. Nem sikerült újra hívnunk egymást. Néhány percig vártam, hátha valamilyen formába sikerül tovább folytatnunk. De semmi. Mivel nálam nem szakadt meg a kapcsolat, Őfelőle meg az a jel jött, hogy kilépett, ezért türelmet erőltetve magamra, vártam. Néhány perc elteltével vissza jelentkezett, de csak írt...hogy kiszöktek a malacok, most rohannia kell, majd jelentkezik....mi?????
És nem jelentkezett. Még órákig be volt kapcsolva a gép, de semmi.
És most itt forgolódok, hogy mi volt ez az egész? Nem értem. Nem tudom elhinni, hogy ez valami rászedés lehetett. Azt azért megéreztem volna. Vagy nem? Nem értek most már semmit, megvagyok zakkanva most, nem tudom mit is gondoljak. Túl valóságosnak tűnt minden, és elhittem minden szavát. És semmi apró jel nem mutatott arra, hogy esetleg meggondolta volna magát beszélgetés közben. Sőt!..nem értem ezt az egészet... Lehet, hogy tényleg kiszöktek a malacok és valamiért már nem tudott vissza jönni? Hát azért szerintem annyit érdemelhettem volna, hogy legalább egy üzenettel megdobjon, hogy bocsi, de majd kereslek, de most nem tudok a gépnél lenni. Teljesen mindegy miért lépett le- malacok ide, vagy oda, vagy sehova-, de legalább méltathatott volna valamiféle üzenetre.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése