Fő a határozottság, vagy nem? Nem tudom!

Nahát! Nem hiszek a szememnek!- nézek hüledezve, de egye nagyobb izgatottsággal bontom fel a levelet, amit a párkereső oldalon kaptam. Ugyanis levelet kaptam! Valakinek megtetszettem? És nem olyan írt, kit én néztem meg, nincs fénykép róla, én meg olyat nem néztem, csak fényképeseket. Azt írja, szeretne megismerni, szimpatikus vagyok a fotón. Juj! Te jó ég! Most mit csináljak? Ha jól látom már két éve, hogy regisztrálva van ezen az oldalon, ráadásul alig 40 kilométerre lakunk egymástól...

Sajnos fotó nincs róla, azt sem tudom, hogy néz ki. Az adatlapján csak a magassága szerepel és a születési dátuma. Mindkettő megfelel számomra, ami jó jelnek ígérkezik.

Összeszedve magam írom neki, hogy küldjön magáról fényképet. Na majd meglátjuk mi lesz. Az izgatottság és a félelem érzetével küldöm el a választ. Izgi, hogy végre valami történik, de tartok attól, hogy élőben már nem is leszek számára érdekes. Nem sokra tartom magam sem külsőleg, sem belsőleg. Hát akkor mit is várhatnék mástól? Na de ha ilyen érzeteim vannak, akkor tulajdonképpen mit is szeretnék? Hmm... Tudom a választ, persze, hogy tudom. Legalábbis van róla sejtésem. Azt szeretném, hogy meggyőzzön valaki arról, hogy én is ember vagyok, és értékes...vajon létezik valahol valaki e kerek földön, ki ezt mondja nekem úgy, hogy el is higgyem és ne udvariaskodásnak érezzem? És tovább menve létezik e olyan aki e mellett őszintén gondolatait megosztva velem, s viszont én is vele nagy szeretetben, bizalommal kéz a kézben jóban rosszban- mintha ketten egyek lennénk járnánk közös utunkat? Létezik? Attól független, hogy mélyen legbelül azt érzem, hogy igen, léteznie kell egy ilyennek, akivel mindenben megfelelünk egymásnak- valahogy mégis sokszor inkább a bizonytalanság és a kétség győzedelmeskedik. Mint most is. Lehet, hogy hiú ábránd az egész, és csak rózsaszín felhőket kergetek? Nem tudom, haj tényleg nem tudom. Minden esetre el kell kerülnöm, hogy becsapjanak, kihasználjanak és összetörjék a szívemet. Arra már tényleg nincs szükségem újfent. Nagyon erősnek kell lennem, hogy ne bízzak meg minden férfiba, ne lássam benne az igazit! Csak okosan és óvatosan Ági! Ne kapaszkodj bele az első férfiba, ki karjaiba zárna!